Az előadás tematikája
GR 6. Grammatikai áthelyezések (szórendi műveletek)
A grammatikai áthelyezés definíciója. A vizsgált altípusok. Kötelező és fakultatív áthelyezések. A szórendi átváltások oka. IE–M különbség a mondatok alapszórendjében. IE–M különbség a főnévi csoport szórendjében. Kötelező szórendi műveletek: Jobbra álló jelzők balra helyezése IE→M irányban. Balra álló jelzők jobbra helyezése M→IE irányban. Hangsúlyos mondatrész balra helyezése IE→M irányban. Hangsúlyos mondatrész jobbra helyezése M→IE irányban. Mi a következménye a sorozatos balra helyezéseknek IE→M irányban? Az igei állítmány hátracsúszása és a kommunikatív szakaszhatár elmosódása IE→M irányban. Mitől függ, hogy a fókusz az ige vagy az ige előtti bővítmény? Kötelező topikalizáció M→IE irányban. Topik eltűnése, fókusz előrehozása a mondat elején IE→M irányban. Fakultatív szórendi műveletek: Az alany előrehozása IE →M irányban. Hely- és időhatározó előrehozása IE →M irányban. Kötőszók beljebb csúsztatása IE →M irányban. Megszakítások áthelyezése mindkét irányban. Idéző mondategység áthelyezése mindkét irányban.
A grammatikai áthelyezés általános jellemzése, jellemző irányok. A műveletek elvégzésének oka. Kötelező művelet vagy fakultatív? A művelet a fordító szempontjából. Szórendi tanácsok a fordítóknak. Az állítmányt hozzuk előre. A mondathangsúly legyen világos. Minél előbb világosodjon meg a mondat szerkezete. Támpontokat hozzuk előre. Figyeljünk a szöveg belső dallamára (a szakszövegnek is van).
Megosztás
Kapcsolódó cikkek
1. rész: Az átváltási műveletek típusai
Klaudy Kinga Bevezetés a fordítás gyakorlatába című egyetemi tantárgyának előadásait a Villámfordítás Fordítóiroda videón közvetíti. Az előadásokon konkrét példák alapján ismerkedünk meg az átváltási műveletekkel.
2. rész: Lexikai konkretizáció és generalizáció
A jelentések szűkítése során a fordító egy általános (tág) jelentésű FNY-i szót (pl. ’mond’, ’kezd’, van, jön) egy konkrétabb (szűkebb) jelentésű CNY-i szóval feleltet meg (pl. ’hálálkodik’, ’nekilát, belefog’ ‘lapul’, ‘fortyog’, felbukkan).
3. rész: Jelentések összevonása és felbontása
A jelentések összevonása során a fordító a több szóval kifejezett FNY-i jelentést (pl. ’started sipping’, ’sagte er laut’, pocsuvsztvoval roboszty’) egyetlen CNY-i szóba vonja össze, sűríti bele (pl. ’belekortyolt’, ’ráförmedt’, ’megszeppent’).
4. rész: Jelentések kihagyása és betoldása
A jelentések kihagyása során bizonyos FNY-i jelentések, amelyek a háttérismeretek különbségei miatt a CNY-i olvasó számára semmit nem jelentenek, magyarázat nélkül nem érthetők, magyarázatuk viszont nem lenne helyénvaló, kimaradnak a fordításból.
6. rész: Teljes átalakítás és kompenzálás
A jelentések teljes átalakítása során a FNY-i jelentést olyan CNY-i jelentéssel cseréljük fel, amely látszólag semmiféle értelmi, logikai kapcsolatban nincs az eredetivel. A pudingból hogyan lesz palacsinta és a roseibniből hogyan lesz omlett a fordításban?
7. rész: Konkretizálás és generalizálás
A grammatikai konkretizálódás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a FNY-ben hiányzó és a CNY-ben meglévő grammatikai kategóriák miatt szükségszerűen konkretizálni kényszerülnek.
8. rész: Felemelés és lesüllyesztés
A grammatikai felemelés olyan fordítási művelet, melynek során a FNY-i mondat bizonyos alárendelt elemeit a fordító a CNY-ben felemeli a mondat szintjére, önálló mondategységgé (predikatív egységgé) alakítja.
9. rész: Grammatikai betoldás és kihagyás
A grammatikai betoldás olyan fordítási művelet, amelynek során a fordítók a CNY szövegbe olyan grammatikai (funkcionális) elemeket toldnak be, amelyek a FNY szövegben nem szerepeltek, de a CNY mondat megszerkesztéséhez szükség van rájuk.
11. rész: Grammatikai cserék
A grammatikai csere a fordításban olyan rendszeres átváltási művelet, melynek során a fordítók a CNY-ben megváltoztatják a FNY-i mondat elemeinek grammatikai formáját, szófaját, mondatrészi szerepét.
